Története

Kecel első írásos említése 1198-ból való, az oklevél szerint békés pásztornép lakta egykor a pusztát. A tatár és török pusztítások során a település elnéptelenedett. Patachich Gábor kalocsai érsek 1734. április 22-én kelt rendelete alapította újra Kecelt.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar falu Pest Várm. Földes Ura a’ Kalocsai Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Kalocsához 2 3/4, Tsászártöltéshez pedig 1 1/2 mértföldnyire, határja három nyomásbéli, kétszeres búzát, rozsot, zabot terem, földgye homokos, buczkás, szőleje gyenge veres bort terem, sok juhokat tartanak, úgy hogy a’ miatt marhájok is meg fogyott, erdeje kevés, vannak lenn mag olaj sajtóji." 					
(Vályi András: Magyar országnak leírása: Keczel 1796–1799)

A településen 1869-ben épült fel az első postahivatal. 1878-ban avatták fel az eklektikus stílusban épült községházát, amelyben polgármesteri hivatal jelenleg is működik. A Kecelt érintő Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 1882. december 5-én indult meg a vasúti közlekedés.

Az 1900-as években a településhez csatolták a szomszédos Polgárdi pusztát, így kialakult a ma ismert közigazgatási terület. 1921-ben megalakult a Keceli Sport Egyesület (KSE). 1928. június 28-án felavatták a Hősök szobrát a Ligetben. 1928-ra kiépült a telefonhálózat, 1931-ben benzinkút épült a császártöltési úton. A villanyt 1952-ben vezették be Kecelre. Az Arany Jánosról elnevezett, nyolc tantermes általános iskolát 1959. november 7-én adták át. Az elmúlt évtizedekben nem fejlesztett termálfürdő és uszoda egy 1960-ban 1000 méter mély próbafúrás során lelt, 42 °C-os, jódos-brómos hévízforrásra épült.

Kecelt 1970. január elsején nyilvánították nagyközséggé, a városi rangot 1993. április 22-én kapta meg Göncz Árpád akkori köztársasági elnöktől.

Napjaink

A város a közelmúltban is sokat fejlődött, jelentősen bővült a infrastruktúra. A gázhálózat kiépítése mellett, elkezdődtek a csatornázási munkálatok. A településen számos park és több szökőkút épült.

Kecel havonta megjelenő ingyenes folyóirata a „Keceli Hírek”.

Kecelen rendezik minden év december első hétvégéjén a Flora Virágkiállítás és Kötészeti Versenyt. A város híres népművészeti hagyományairól, ami a Hetrec néptánc egyesületnek, a harmonikaversenyeknek és a folklórtalálkozóknak is köszönhető.

A szőlő- és bortermelő település a Kunsági borvidékhez tartozik, ismert borait a 2600 hektáron termelt szőlőből készítik.[4]
A Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszál

Forrás: wikipédia